Aki megszerezte a jogosítványát és rendszeresen autózik, annak a vezetés elvileg rutinszerű, magabiztos tevékenység, mégsem mindig van ez így. Vannak, akik már az indulás előtt feszültté válnak, mások csak bizonyos forgalmi helyzetekben érzik azt, hogy nehezebben tudnak koncentrálni az izgalomtól. A vezetéshez kapcsolódó szorongás egyáltalán nem ritka jelenség, mégis viszonylag keveset beszélünk róla. A probléma különösen azért lehet kellemetlen, mert könnyen önmagát erősítő folyamattá válhat. Minél jobban tartunk egy bizonyos helyzettől, annál inkább próbáljuk elkerülni, az elkerülés miatt pedig egyre kevesebb rutinunk lesz benne. Így idővel akár egy korábban teljesen hétköznapi útvonal is komoly stresszforrássá válhat.
Honnan eredhet a vezetés közbeni félelem?
Az autóvezetés folyamatos figyelmet és gyors döntéseket kíván. Egy időben kell követni a forgalmat, észlelni a táblákat, figyelni a gyalogosokra, a körülöttünk haladó járművekre, az útviszonyokra és természetesen saját autónk működésére is. Gyakorlott sofőrként ezek jelentős része automatikussá válik, kevés rutin esetén azonban komoly szellemi terhelést jelenthet. A szorongás hátterében gyakran valamilyen korábbi kellemetlen élmény áll. Egy kisebb koccanás, egy váratlan vészfékezés, egy majdnem bekövetkező baleset vagy egy agresszíven viselkedő autós is elegendő lehet ahhoz, hogy bizonyos helyzetekhez később fokozott félelem társuljon.
Másoknál inkább a felelősség súlya okozza a problémát. Vezetés közben nemcsak saját magunkért felelünk, hanem az utasainkért és közvetve a forgalom többi résztvevőjéért is. Aki hajlamos túlzottan szigorú elvárásokat támasztani saját magával szemben, könnyen belekerülhet negatív gondolatmenetekbe. Ezek a gondolatok önmagukban is fokozhatják a feszültséget.
Ha nincs meg a kontroll érzése
A vezetési szorongás egyik legfontosabb eleme a kontroll elvesztésétől való félelem. Ez különösen gyakori azoknál, akik frissen szerezték meg a jogosítványukat, ritkán vezetnek, vagy több év kihagyás után ülnek ismét volán mögé. Ha a vezető bizonytalan abban, megfelelően tud-e reagálni egy váratlan helyzetre, hajlamos lehet minden apró történést veszélyként értelmezni. Ehhez társulhat a jármű műszaki állapotával kapcsolatos bizonytalanság is. Nehéz nyugodtan vezetni olyan autót, amelynek működésében nem bízunk teljesen. A fékrendszer rendellenes működését például mindig komolyan kell venni. Ha a fékpedál szokatlanul beesik vagy lassan süllyed, esetleg a fékezés kiszámíthatatlanná válik, annak műszaki okát mielőbb fel kell tárni. Az abscenter.hu oldalon az ABS javítás lehetőségeiről is találhatók információk.
A forgalom önmagában is túlterhelő lehet
A dugók, a gyakori sávváltások, a szűk utcák, a parkolási nehézségek, a gyorsforgalmi utak és a türelmetlen közlekedők egyszerre rengeteg ingert jelentenek. Ha ehhez még időnyomás is társul – például késésben vagyunk –, a szervezet könnyen stresszüzemmódba kapcsolhat. Ilyenkor romolhat a koncentráció, kapkodóbbá válhatunk, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Éppen ezért sokszor a helyzet nehéz, amelyben vezetni kell.
A vezetési szorongásnak számos testi tünete lehet. Gyakori a szapora szívverés, az izzadás, a remegés vagy a légzés felgyorsulása. Sokan ösztönösen erősen markolják a kormányt, felhúzzák a vállukat, megfeszítik a nyakukat és a hátukat. Egy hosszabb út végére emiatt akár komoly izomfájdalom is kialakulhat. Jellemző lehet az is, hogy a figyelem beszűkül. A vezető túlzottan egyetlen dologra koncentrál, miközben nehezebben dolgozza fel a környezet többi információját. Máskor éppen ellenkezőleg: úgy érzi, túl sok minden történik egyszerre, ezért kapkodni kezd.
A szorongás egyik legbeszédesebb jele persze az elkerülés. Valaki először csak az autópályát kerüli, majd nem mer belvárosban vezetni, később inkább sötétben sem indul el, végül pedig lehetőség szerint mindig átadja másnak a volánt. Minél több helyzetet iktat ki, annál kisebb lesz az a terület, ahol még biztonságban érzi magát. A vezetés közbeni szorongást pedig ritkán lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Sokkal hatékonyabb a fokozatos visszaszokás. Érdemes először olyan útvonalakat választani, amelyeket jól ismerünk, és olyan napszakban gyakorolni, amikor kisebb a forgalom. Ha ez már kényelmesen megy, fokozatosan lehet újabb kihívásokat beépíteni: forgalmasabb kereszteződést, hosszabb utat, parkolást vagy később akár autópályás vezetést. Sokat segíthet az is, ha pontosan megfogalmazzuk, mitől félünk. Nem mindegy, hogy attól tartunk, nem tudunk időben megállni, félünk a gyorsforgalomtól, bizonytalanok vagyunk parkolásnál vagy egyszerűen zavar minket más sofőrök türelmetlensége. Ha sikerül azonosítani a félelem forrását, sokkal könnyebb célzottan gyakorolni.
Indulás előtt néhány perc tudatos felkészülés sokat számíthat. Ugyanilyen fontos, hogy lehetőség szerint ne időzavarban induljunk el, hiszen a késés érzése már az első kilométerek előtt megemelheti a feszültséget. Segíthet a megfelelő útvonal előzetes megtervezése, a navigáció beállítása és az is, ha hosszabb út esetén előre számolunk pihenőkkel. Minél kevesebb váratlan döntést kell menet közben meghozni, annál könnyebb a tényleges közlekedésre figyelni.
Ha a vezetéshez kapcsolódó félelem már jelentősen befolyásolja a mindennapokat, rendszeresen pánikszerű tüneteket okoz, vagy valaki szinte teljesen felhagy az autóvezetéssel miatta, érdemes szakember segítségét kérni. Pszichológus segítségével feltárható, milyen gondolatok és korábbi tapasztalatok tartják fenn a szorongást, valamint olyan módszerek is elsajátíthatók, amelyekkel fokozatosan csökkenthető a félelem. Különösen fontos lehet ez akkor, ha a probléma egy korábbi közlekedési baleset után jelentkezett.
Az autó sok ember számára a szabadság, az önállóság és a rugalmasság egyik eszköze. Éppen ezért érdemes foglalkozni azzal, ha a vezetés fokozatosan stresszforrássá válik. Megfelelő gyakorlással, reális elvárásokkal és szükség esetén szakmai segítséggel a bizonytalanság jelentősen csökkenthető, és a volán mögött ismét egyre természetesebbé válhat a kontroll érzése.
Kép forrása: magnific.com